Mit csinál pontosan egy Etka-Jóga oktató?

Biztosan többetekben ott motoszkál a kérdés, hogy vajon mit csinál egy Etka-Jóga oktató?

Aki még soha nem járt nálam Etka-Jóga foglalkozáson, joggal gondolhatja azt, hogy ez is olyan mint a sok 10 évvel ezelőtti testnevelés órák, amikor a tanár megállt a pálya szélén, és elmondta milyen gyakorlatokat kell végezni.

Azonban nálam teljesen máshogyan van.
Én abban hiszek, hogy akkor könnyű a vendégnek is a gyakorlás, hogyha látja, mi a gyakorlat. Ezért én az óráimnak a 90%-át végig szoktam gyakorolni. Beszélek közben a helyes kivitelezésről, a gyakorlat hatásairól, a miért végezzük így és miért nem másként.

Mit csinálok a „maradék” 10%-ban?

Segítek, odamegyek a vendégekhez. Mivel minden órán folyamatosan jár a szemem, kinek kell segíteni, hol kell korrigálni. Ezért nagyon sokan hálásak is. Többen visszamondták, hogy máshol magukra voltak hagyva. A régi vendégeim szokták is mondani az újaknak: Sovinak mindenhol van szeme, ebben a teremben nincs jó hely 😀 , mindent lát. – Közben pedig nagyot nevetnek.

Szoktam a készülni az órákra? – biztosan ez is felmerül benned.

A válaszom igen is, meg nem is.
Vannak folyamatok amelyek már úgymond rutinból mennek. Ennyi év után már bármikor tudok tartani bármilyen testrészre ható órát. De ha szeretnék valami speciálisat, hogy mondjuk 1,5 órán keresztül csak a deréktájékra hassanak gyakorlatok, akkor olykor-olykor én is belenézek a jegyzeteimbe, hogy ne legyenek unalmasak az órák. Ne mindig ugyanazok a megszokott gyakorlatokkal mozgassuk magunkat.

Az újak furcsán néznek az óra elején, amikor azt kérdezem: mi a mai kívánság?

Igen, nálam az órák elején gyakran van kívánságlista. Ekkor a jelenlévők elmondhatják, milyen óra legyen. Ilyenkor elhangzanak ilyenek: derékra ható, – mert ásóztam, vagy sokat ültem a számítógép előtt fáj a hátam felső szakasza… . És ekkor ott az óra első 5 percében leperegnek szemeim előtt a gyakorlatok, mivel fogjuk tölteni az elkövetkezendő gyakorlást.

Az óra végi relaxáció bármennyire is tűnik könnyűnek, a legnehezebb levezetni. Megtalálni a megfelelő hangerőt, hangszínt, a beszéd ritmusát, és éppen azokat a gondolatokat amelyek segítek a test és az elme ellazulását. Ilyenkor a végén pár perc nekem is jut, hogy picit ellazuljak.

Egyszóval: bármennyire is úgy tűnik a külvilág felé, hogy az Etka-Jóga oktató nem figyel az órák során, és csak önmagának gyakorol, ez téves elképzelés. Fizikai és szellemi munkát egyszerre végez az oktató egy-egy foglalkozás alatt.